Dr. Sipos Lilla pszichológus

Azért a csecsemőkort tartom a legizgalmasabb időszaknak, mert ez a fejlődésünk legmeghatározóbb időszaka. Életre szóló mintát kapunk arról, hogy hogyan működik a világ, és benne hogyan működnek az emberi kapcsolatok.

Rólam

Dr. Sipos Lilla vagyok, pszichológus, három gyermek édesanyja. Az ELTE-n végeztem egészségpszichológia és fejlődéslélektan szakirányokon. Az egyetem befejezése után ott maradtam a doktori képzést elvégezni. Kutatási területem a csecsemők fejlődése, az anya-csecsemő kapcsolat, koraszülöttek fejlődése volt. Azért a csecsemőkort tartom a legizgalmasabb időszaknak, mert ez a fejlődésünk legmeghatározóbb időszaka. Életre szóló mintát kapunk arról, hogy hogyan működik a világ, és benne hogyan működnek az emberi kapcsolatok. A doktori képzés után az ELTE oktatója lettem 15 évig. Az oktatási-kutatási tevékenységemmel párhuzamosan mindig dolgoztam pszichológusként. Tizenhét évig voltam a 15. kerületi Nevelési Tanácsadó pszichológusa. Ez idő alatt több száz gyermeket és családot támogattam, kísértem. Az intézménynek vezetője is voltam egy darabig. A második gyermekem megszületése után már nem tértem vissza a Nevelési Tanácsadóba, és a 3. gyermekem után úgy éreztem, hogy a közel 30 évnyi ELTE-s köteléktől is megválok. Szellemi szabadúszóként most praktikusan igyekszem segíteni, hogy az a bizonyos kezdeti időszak, ami olyan meghatározó a csecsemő életében (de az anyává válásban is), minél zökkenőmentesebben történjen.

Terápiás képzettségek

Pszichodráma vezető

A pszichodráma a belső lelki tartalmak, konfliktusok cselekvésben történő megjelenítésén keresztül fejti ki hatását. Eredetileg J. L. Moreno által kidolgozott akcióelvű csoportpszichoterápiás módszer, amelyet Mérei Ferenc „újra alkotott” és honosított meg Magyarországon.

Kiképző gyermekdráma vezető

A gyermek-pszichodráma gyökerei szintén Morénoig nyúlnak vissza, itthon Kende B. Hanna keltette életre, én is mellette váltam kiképző vezetővé, és az ő szellemiségében dolgozom. Gyerekdrámában valós helyzetek eljátszása helyett közösen kitalált meséket, történeteket játszunk el, amelyekbe ki-ki beleszövi önmagát. A módszer hatótényezője a cselekvésen keresztüli átélés, és az érzelmi feszültségek megoldása a gyerekek képzelet világának mozgósításával.

Szenzoros integrációs terápia

A SZIT kidolgozója Jean Ayres, aki arra figyelt fel, hogy a szenzoros integráció (az a neurológiai folyamat, amelyben az agy a testünk és a környezetünk ingereit feldolgozza) zavart szenvedhet, és ebben az esetben testünket nem tudjuk az aktuális helyzetnek megfelelően használni. A szenzoros integrációs terápia nagyon tömören összefoglalva a testi és érzékszervi inputok intergrációjának problémáit javítja. A módszert Magyarországon Szvatkó Anna és Varga Izabella terjesztette el.

Gendlin-féle fókuszterápia

A fókuszolás Eugene T. Gendlin nevéhez fűződik. Alapgondolata, hogy testünkben zsigeri szinten megtalálható a lelki helyzetmegértés kulcsa, azaz ha képesek vagyunk a testünk érzéseire odafigyelni, akkor a testi érzetek jelentést nyernek, és ezek a jelentések elvezetnek a megértéséhez és megoldáshoz. Módszerének eszközei a valódi figyelem, az elfogadás, a tükrözés technikája.

Médiamegjelenések

Aludj baba! Előadás-sorozat a Kolping Hotelben

Számít, hogy koraszülött?

MTV5, Mindenki Akadémiája előadás

Növeli a gyerek IQ-ját, de a szülőknek nincs ideje rá - dr. Sipos Lilla pszichológussal beszélgettünk

Femina - 2023. 11.1 5.

Egyéves csecsemők interakciói anyjukkal: számít, hogy koraszülött?

Kutatók Éjszakája, ELTE PPK Pszichológiai Intézet, 2017. 09. 29. előadás:

Korai szeparáció hatása a csecsemőkre, gyermekelhelyezés kérdései váláskor

ATV, Jakupcsek Plusz, 2020. 02. 17.

Nehéz a fellélegzés a járvány után - Kovács Klára írása

Női váltó, 2020. június

A koraszülöttség fejlődéslélektani aspektusai

M5, Ez itt a kérdés, 2019. 11. 19.

Győri tanár késelésről

ATV, 2019. 12. 06. Híradó

Felesleges szülői aggodalmak a gyermek fejlődése miatt

ATV Start Plusz 2024. január 2.

Aludjunk jól, kicsim!

Kismama Magazin, 2020. február

A zökkenőmentes szülésről

TV2, Tények, 2017. december

Szülői vélemények

Éva

Tapasztalatlan anyaként többször talaláltam számomra hasznos információt az Aludj baba! Facebook csoportban, ezért is döntöttem a személyes konzultáció mellett, amikor elbizonytalanodtam a 7 hónapos kislányom éjszakai alvásával kapcsolatban. Lilla kézzelfogható tanácsait megfogadva lecsökkentek az éjszakai ébredések számai és a napirendváltás is sikeres lett.

Poczik Rita, Fb

Kedves Lilla! Nagyon hálás vagyok a segítségért! 16 hónapos Kristófom születése óta számtalanszor kelt éjszaka, mindent megtettem, hogy ezt elkerüljem. Könyveket olvastam, interneten kutattam, babás csoportokban kérdezősködtem, pénzt és időt elpazarolva, kitartóan igyekeztem egyedül megoldani a problémát. Néha sikerült, aztán megint minden elromlott. Belefáradtam, zombi anyaként éltem egy hisztis kisfiúval. Az ön tanácsai 1óra után többet segítettek,mint a 16hónapig tartó kutatásaim! Csak azt bánom, hogy nem előbb kerestem fel, időt, sok pénzt megspóroltam volna. Kristóf egyszer kel éjszaka(de tudom, hogy ezt is elfogja hagyni) kiegyensúlyozott, boldog kisfiú, a személyreszabott napirendnek köszönhetően mind kipihentek vagyunk. Bíztatok minden szülőt, hogy mielőbb kérjen segítséget Dr Sipos Lillától, hiszen mindenkinél más a probléma, se könyvekből, se más anyukák nem fognak tudni helyes választ adni! Lelkileg is sokat segített, szinte minden változott egy óra tanácsadás után! Köszönjük! Kristóf és Rita

A Lilla által ismertetett módszerek nagyon sokat segítettek nekünk abban, hogy harmonikusabb legyen az altatás és tágabb értelemben a kapcsolatunk is kisbabánkkal. Hálásan köszönjük!

Üdv: Melinda

Teljesen kimerülve és kétségbeesetten kerestem fel Lillát, kislányom 4 hónapos korában, amikor is a babám napközben szinte már egyáltalán nem aludt, éjszaka pedig fél óránként – óránként fújt riadót. A jó hangulatú tanácsadáson érthető, világos útmutatást, tanácsokat kaptam, melyek a vártnál sokkal hamarabb hoztak eredményt: napközben háromszor alszik mára már, éjjel pedig kétszer ébred csak enni, és végre a férjem is el tudja altatni! Ezek teljesen elképzelhetetlenek voltak számomra mindeddig. A férjemmel abban egyetértünk teljesen, hogyha egyszer lesz kistesó, már a megszületése előtt fel fogjuk keresni Lillát, hogy már a legelejétől könnyen menjen majd az altatás.

Petra és László

Lillával töltött két alkalmat követően elkezdett egy rendszer lenni az életünkben. Segített helyre tenni, hogy mik az igazán fontos dolgok, és mik azok, amik változtathatóak, és ennek köszönhetően már önállóan tudtam tervezni a napokat 2 és fél hónapos kisfiúnkkal, plusz amikor valami miatt mégis borult a napirend, könnyen újraterveztünk így. A stabil napirendnek és a praktikus személyre szabott tanácsoknak köszönhetően pedig a bő 2 hónap káosz után egyre jobbak az éjszakáink, a napközbeni alvások, és így végre tudom tervezni én is a napjainkat és erőm is van hozzá. Számunkra ez volt az utóbbi idők legjobb befektetése! Köszönjük szépen!

Megjelenések

Cikkek, előadások, riportok

  • 2017 Sipos L.: számít, hogy koraszülött? Mindenki akadémiája, 2017. 11. 22. előadás
  • 2017 Sipos L.: Egyéves csecsemők interakciói anyjukkal: számít, hogy koraszülött? Kutatók Éjszakája, ELTE PPK Pszichológiai Intézet, 2017. 09. 29. előadás
  • 2007 Sipos, L.: A gyermek megismerése a csoportfolyamatban. A XV. Kerületi Nevelési Tanácsadó Szakmai Napja, 2007.
  • 2018 Sipos L.: Gyöngédség és agresszió kifejeződése gyermekekkel folytatott pszichodrámában II.: tanulási nehézséggel küzdő és hátrányos helyzetű kisserdülők pszichodrámája. InPszichodráma Újság. A Magyar Pszichodráma Egyesület Folyóirata.2018. tavasz 41-64.
  • 2014 Sipos L., Kalmár M., Tóth I., Hunyadi L.: túl korai kezdés – mitõl függ a folytatás? Anya–csecsemõ interakciók mikroanalitikus megfigyelése: összefüggések a koraszülöttséggel és a mentális fejlődéssel.
    Pszichológia, 34.(4) 311-337.
  • 2013 Sipos, L., Mengel  Pers, B., Kalmár, M., Tóth, I., Krishna, S., Jensen, M., Semsey, Sz.: Comparative Network Analysis of Preterm vs. Full-Term Infant-Mother Interactions. Plos One 8(6) E67183. Doi:10.1371/Journal. Pone.0067183
  • 2011 Hunyadi, L., Kalmár, M., Sipos, L., Tóth, I.: Az anya-gyermek interakció újszerű statisztikai megközelítése. Statisztikai Szemle, 89. (9) 957-979.
  • 2004 Sipos L.: Gyöngédség és agresszió kifejeződése gyermekekkel folytatott pszichodrámában InPszichodráma Újság. A Magyar Pszichodráma Egyesület Folyóirata.18. 28-41.
  • 2010 Erdélyi I., Sujtó K., Sipos L.: Az intimitás mintázatai: A kapcsolati tudás pszichodrámákon keresztül In: Erdélyi I.: Mágikus és hétköznapi valóság. Tanulmányok a pszichoanalízis és a pszichodráma témaköreiből. Lélekben Otthon Könyvek. Oriold és Társai Kiadó, Budapest
  • 2010 Sipos L.: Miért nem baj, ha iskolaéretlen a gyermek? In: Fél évszázad a gyermekek szolgálatában. 50 éves a xv. Kerületi nevelési tanácsadás: 1960-2010 Szerk.: Becskeháziné Czenki Valéria, Kántás Máté, Nyikonyukné Faragó Anna, Tarsoly Erzsébet, Tóth Zsuzsanna. A XV. Kerületi Nevelési Tanácsadó Jubileumi Kiadványa, Budapest
  • 2008 Sipos L.: Hároméves koraszülött gyermekek és édesanyjuk interakcióinak szinkronitása in: A kultúra kódjai. Szerk.: Bali János, Fiáth Titanilla, Nikitscher Péter, Szász Antónia. MOME, Budapest
  • 2012 Kalmár, M., Sipos, L., Hunyadi, L., Tóth, I.:  Az anya-gyermek interakció elemzésének új módszertani megközelítése.  MPT XXI. Országos Tudományos Nagygyűlése, Szombathely. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 265.
  • 2010 Sipos L., Kalmár M.: Az interakció szinkronitása egyéves koraszülött gyermekek és édesanyjuk között, szabad játék helyzetben. MPT XIX. Országos Tudományos Nagygyűlése, Pécs. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 112.
  • 2010  Kalmár M., Ribiczey N., Sipos L., Ferenczi Sz.:   A rizikós indulás hatása a fejlődés egyidejű és longitudinális összefüggés-mintázataira: Koraszülött gyerekek fejlődése. MPT XIX. Országos Tudományos Nagygyűlése, Pécs. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 112.
  • 2009 Sipos L., Kalmár M.: Synchronity of the Interaction Between 3-Years-Old Premature Toddlers and their Mothers. XIV European Conference On Developmental Psychology, Vilnius, Lithuania
  • 2008 Sipos L.: Az interakció szinkronitása három éves koraszülött gyermekek és édesanyjuk között.  MPT XVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Nyíregyháza. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 139.
  • 2006  Sipos L., Medgyesi P., Ney K., Gervai J., Kalmár M.:  Mother-Infant Interaction in Families with Preterm vs Full-Term Babies. University of Alberta, Edmonton, Canada
  • 2004 Sipos L.:   Kallódó Gyermekek Csoportterápiában. Kallódó Gyermekek Konferencia, Csepeli Családsegítő Szolgálat, Budapest
  • 2004 Sipos L., Medgyesi P., Ney K., Gervai J., Kalmár M.:  A koraszülöttség hatása a korai anya-csecsemő interakcióra. MPT XVI. Országos Tudományos Nagygyűlése, Debrecen. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 158-159.
  • 2004 Erdélyi I., Sujtó K., Sipos L.:   Implicit kapcsolati tudás a pszicho-dráma interakcióban. MPT XVI. Országos Tudományos Nagygyűlése, Debrecen. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 134.
  • 2003 Piszker, Á., Sákovics, D., Sipos, L., Égi, M.: Természetesen Segíteni.
    Vészcsengő Konferencia, a Pedagógus Továbbképzési Módszertani és  Információs Központ III. Konferenciája. Budapest, 2003. ápr. 24-26.
  • 2002 Sipos L.:   Koraszülöttek anya-gyerek kapcsolataVI. Pszinapszis Konferencia, Budapest. Absztrakt: Előadás Kivonatok, 52.
  • 2002 Erdélyi, I., Sipos B., Égi M., Sipos L. Tükrök a Pszichodrámában.
    Pszinapszis, VI. Budapesti Pszichológus Napok. Budapest, 2002. március 8-10.
  • 2000 Sipos L.:   Bemutatkozik A Pszinapszis.   MPT  XIV . Országos Tudományos Nagygyűlése, nyílt nap, Budapest.
  • 2006 Sipos L., Ney K.,  Gervai J., Kalmár M.:   Patterns of Interaction of Mothers and their Premature Babies Later Cognitive Development  Joseph R. Royce Research Conference, Edmonton, Kanada. Absztrakt: Abstracts 10.
  • 2005 Sipos L., Medgyesi P., Zsuppányi M., Ney K., Gervai J., Kalmár M.:   Consistency and Change in Mother-Infant Play Interaction; The Effects of Prematurity.  XII. European Conference on Developmental Psychology, Tenerife, Spain.
  • 2004 Sipos L.; Medgyes P., Ney K., Gervai J., Kalmár M.:   Effects of Prematurity on Early Mother-Infant Interaction.  XVIII. Biennal Meetings of the International Society for the Study of Behavioural Development, Ghent, Belgium. Absztrakt: Abstracts, 299.
  • 2004 Poszter-Workshop: Ribiczey N., Sipos L.; Kovács A., Gráf R., Gervai J., Kalmár M.:   Mother-Infant Interaction and Preterm Children’s Later Development.  XVIII. Biennal Meetings of the International Society for the Study of Behavioural Development.  Ghent, Belgium. Absztrakt: Abstracts, 303.
  • 2004 Ribiczey N., Sipos L.; Zsuppányi M., Ney K., Gervai J., Kalmár M.:  Mother-infant interaction in a low-risk preterm group during free playXVIII. Biennal Meetings of the International Society for the Study of Behavioural Development, Ghent, Belgium. Absztrakt: Abstracts, 303.
  • 2003 Sipos L., Zsuppányi M., Ney K., Gervai., Kalmár M.:   Longitudinal Patterns of Mother-Infant Interaction in Preterm and Full-Term Dyads.  XI. European Conference On Developmental Psychology under the Aegis of the European Society for Developmental Psychology, Milan, Italy. Absztrakt:  Abstracts, 310-311.
  • 2003 Kovács A., Medgyesi P., Tóth I., Sipos L., Gervai J., Kalmár M.:   Cross-Situational Analysis of Mother-Infant Interaction at 6 Months of Age.   XI. European Conference On Developmental Psychology under the Aegis of the European Society for Developmental Psychology, Milan, Italy. Absztrakt: Abstracts, 309.

Vegye fel velem a kapcsolatot!

Hurrá!
Az üzenetet sikeresen kézbesítettük.

Adja meg az elérhetőségét és hamarosan visszahívom!

Hurrá!
Az üzenetet sikeresen kézbesítettük.

Kapcsolat

lillasipos@gmail.com
+36 30 3520235